Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Tájékoztató Gallay János bajtársunkról

2016.08.23

gallayj.jpgEgyesületünk egyik igen aktív tagjáról, Gallay János nyugállományú alezredes bajtársunkról tudjuk, hogy az ő bal lábát térd alatt, mintegy öt évvel ezelőtt amputálni kellett. Ám, János a művégtaggal úgy megtanult járni, hogy már kézi botot is alig használt. Sajnos, most, június 5-én viszont a jobb lábában keletkezett érelzáródás, azaz trombózis miatt került életveszélybe, így őt a mentő a lakásához legközelebbi Szent Margit Kórházban szállította, ahol az orvosok – mivel csak tízperceken múlt az élete – a jobb lábának a térd felett történő amputációjáról döntöttek.
Amikor Jani barátunk telefonálni tudott, rögtön hívott engem és azóta voltam nála több alkalommal. Szerencsére már az első találkozásunkkor is nagyon optimista volt, mert ugye, az „Élet él, és élni akar!”. Aztán később telefonon kérte, hogy Borisz Polevoj „Egy igaz ember” című könyvét szerezzem be neki. (Korosztályunk biztosan emlékszik a dokumentumregényre. Egy fiatal szovjet repülő légiharc közben, ellenséges területen lezuhan. Súlyosan megsebesül, de tizennyolc napon át vonszolja magát a hóban, mígnem visszatalál a szovjet csapatokhoz. Küzdelme azonban még nem ért véget. Elhatározza, hogy amputáltan, műlábbal is képes lesz irányítani repülőgépét. Kitartásának köszönhetően a szovjet hadsereg egyik legkiválóbb repülője lesz. Az akaraterő, a kitartás, a hősiesség példaképe ő.)
János a műtét óta gyógyulgat. Már önállóan át tud ülni az ágyából a kerekesszékébe, melynek segítségével lifttel lemegy a kórház fákkal és bokrokkal telepített udvarára. Már megkapta a júniusban amputált lábára való műlábat is, így a rehabilitációs kezelések eredményeképp két műlábbal és járókerettel, önállóan végig tud menni a kórház folyosóján, s közben tanulgatja a testsúlyáthelyezést és a megfordulás műveletét is. De természetesen ez nem megy máról holnapra, hanem hetek, hónapok munkája és az ő kitartása kell hozzá.

Vámosi János